Menü
A bizalmi vagyonkezelés jogi intézménye lassan 10 éve elérhető KKV-k, családi vállalkozások számára is. Sok valós és valótlan állítás terjed a konstrukcióval kapcsolatban.
Egy KKV, családi vállalkozás életében sorsdöntő lehet, ha a tulajdonos váratlan halála esetén a vagyona örökségi eljárás alá kerül. A folyamat nem csak önmagában lassú, a potenciális örökösök közti nézeteltérések még továbbnyújthatják az eljárás lezárulását. Tovább rontja a helyzetet, ha nincs cégvezetésre feljogosított másik személy, ügyvezető nélkül pedig ellehetetlenülnek a napi döntési feladatok, leáll a vállalkozás egész tevékenysége.
A probléma kiküszöbölésére az utóbbi években több, a családi vállalkozások számára is elérhető, praktikus jogi megoldás került bevezetésre – családi alkotmány, family office, bizalmi vagyonkezelés –, ezek közül most a legutóbbiról szólnék röviden.
Amiért „tollat ragadtam” a téma kapcsán, hogy vállalkozóként miért is lehet érdemes gondolkodnom erről? Melyek azok a szempontok, amelyekről kevésbé hallani? Az elmúlt hetekben több találkozó is inspirálta a témát.
A bizalmi vagyonkezelés (bvk) egy olyan speciális jogviszony, amikor a vagyonrendelő (tulajdonos) vagyontárgyaiból létrejön egy önálló adószámmal bíró vagyontömeg (beletartozhat vállalkozás, jogok és kötelességek, ingatlanok, értékpapírok), és ezt a vagyont az azzal megbízott vagyonkezelő kezeli a jövőben.
Ezzel a vállalkozás működtetésében biztosítani lehet a folytonosságot, ha a tulajdonos-ügyvezető cselekvőképessége váratlanul akadályokba ütközik. A konstrukció másik célja, hogy a családi vagyon egyben maradjon, és lehetőség nyíljon a családi szintű vagyontervezésre.
A kezelt vagyonba kerülő értéktárgyak jogi értelemben már nem a vagyonrendelő vagyontárgyai, így a hitelezők nem tarthatnak rá igényt, ezért a konstrukció vagyonvédelmet is biztosít.
Ennél a kérdésnél engedi el a legtöbb vállalkozó a bvk-t, mint opciót. Mert sokan csak az üzletszerű bizalmi vagyonkezelésben gondolkodnak, ami valóban azzal jár, hogy rábízom a vagyonom egy ezzel foglalkozó cégre. Ez az opció is számtalan előnnyel jár, de valóban nagyobb, jó eséllyel több milliárdos vagyon esetében éri meg.
Igen. Ez a nem üzletszerűen végzett, ún. eseti vagyonkezelés. És itt jön be a konstrukció rugalmassága, mivel számtalan olyan lehetőséget biztosít a vagyonrendelő számára, ami más konstrukciókkal (pl. társasági szerződés, végrendelet, házassági vagyonmegállapodás stb.) csak nehézkesen, részlegesen oldható meg. A cégutódlás mellett a válás vagy élettársi kapcsolat esetén is sok előnye van a konstrukciónak.
Ahogy már említettem, a vagyonkezelésbe való helyezés sok esetben arról szól, hogy a vagyont más jogi eljárások alól kivonjuk (öröklés, egyes adókérdések, válás stb.), ezért sokan alkalmazzák a vagyon „kimentésére”, kevésbé láthatóvá tételére. Nem vagyok jogász, ezért ezekkel nem foglalkozom.
Javaslom, meghallgatni Soós Péter (Hold Alapkezelő) nagyon tanulságos videósorozatát, valamint a vele készült interjút, amelyben megemlít egy fontos kockázatot: ez egy új konstrukció, még valamennyire képlékeny, hiszen a jog folyamatosan adaptálja a jogszabályt a valósághoz. Eseti vagyonkezelés esetén persze a vagyonkezelő felmondhatja a vagyonkezelésről kötött szerződést, de ennek fontos utánanézni.
Egyértelműen. Számtalan olyan cégutódlási, generációváltási helyzettel találkoztam az elmúlt 10 évben, ahol az utódlási helyzet nem volt egyértelmű a következő okok valamelyike miatt:
A fenti elakadásokra adható válaszokat, megoldásokat nagymértékben gazdagíthatja a bizalmi vagyonkezelés! Olyan rugalmasságot biztosít az utódlás ütemezését, az utódlásban érintett személyeket, üzletrészeket és vagyonelemeket illetően, ami messze meghaladja pl. egy végrendelet jogi kereteit. És ami lényeges, az eseti vagyonkezelés költsége a kisebb cégek tulajdonosainak is abszolút elérhető. A piaci tapasztalatok alapján az egyszerűbb konstrukciók kidolgozása már egy ügyvezető 1-2 havi juttatásából kigazdálkodható.
Érdemes figyelni a fejleményeket, érdemes szakértőkkel konzultálni, mert úgy tűnik egyre nagyobb teret nyer a konstrukció. Fontos útravaló minden hasonló témában: ne a jogi lehetőségek határozzák meg a szándékunkat, hanem fordítva. Azaz, ha cégutódlás, generációváltás előtt állunk, akkor először gondoljuk végig, mit szeretnénk elérni, utána keressük meg a megfelelő jogi konstrukciót!
Aki szívesen olvas még a témában, ajánlom a Portfólió.hu cikkét:
Bizalmi vagyonkezelés: tíz gyakori kérdés és válasz
valamint az alábbi tanulmányt:
A KKV Műhely elkötelezett a kis- és középvállalatok fejlesztése, modernizálása mellett. Praktikus, kipróbált megoldásokkal segítjük a vezetőket, a munkatársakat, a céget.